„Csapdába estem. Óvatlanul hagytam, hogy a férfi felkeltse az érdeklődésemet. Éles arccsontja, borostája és vérfagyasztón metsző tekintete még csak hagyján, a testi vonzalomnak az elmúlt hónapok során megtanultam ellenállni. Ő alattomos módon az elmémet izgatta fel. Ebben a férfiban az intellektus pofátlan határozottsággal párosult, és hadvezért szült, aki – bármennyire aggasztó beismernem – rést talált a pajzsomon (…) Arról ábrándozom, hogy a tarkómnál a hajam tövébe markolva az uralma alatt tart, és harapja, csókolja, majd szívja testem legérzékenyebb pontjait.
– Ne! – sóhajtom magamnak az erőtlen utasítást. Mi ez az elemi vonzalom? Mi ez az ostobaság?”
(Lakatos Levente: A tiltás gyönyöre – Szigor 1.)
A fenti idézet a Szigor című kötetemből származik, a szerzői Facebook oldalamon több ezer like érkezett rá. A minap eltűnődtem azon, hogy vajon miért kedvelhetik ennyire. Mindjárt kifejtem a véleményemet, előtte azonban tudjuk le a kötelező kört, hiszen biztosan sokatokban felmerült a kérdés: miért írok női szemszögből jeleneteket? Azért, mert kihívás! :) Napi rendszerességgel érkeznek hozzám csodálkozó levelek azzal kapcsolatban, hogy olvasás közben egészen megfeledkeztek az író neméről – vagyis arról, hogy egy férfitől olvasnak női nézőpontból fogalmazott gondolatokat. Ezt én dicséretnek könyvelem el, számomra ugyanis azt jelenti, hogy néha-néha sikerül az, ami csak kevés férfinak: valamennyire érthetek a nők nyelvén! Vajon tényleg így van? :) Bátran nyissatok vitát, ha valamiben nem értetek velem egyet!
Az idézethez (igen, egy erotikus jelenetből származik, mely igencsak fülledten folytatódik…) visszakanyarodva, azt gondolom, bármilyen divatirányzat uralma alatt állunk, a klasszikus nemi szerepeket nem tudjuk csak úgy, egyszerűen sutba dobni. És íme a klasszikus kérdés: mitől férfi a férfi – mitől nő a nő? A szaporodószerveket ezúttal tegyük félre, koncentráljunk a lélekre! Jó, igen, tudom, és kár is lenne tagadnotok, sokatoknak összefut a nyál a szájába, ha megláttok egy-egy kidolgozott felsőtestet, dögös tetoválást, vagy zsivány mosolyt. Emlékezzetek csak, mit éreztetek például a Magic Mike nézése közben… :) Az, hogy a vonzó külső megmozgat valamit benned, teljesen rendben van, de egy kockás hasba képtelenség beleszeretni! Ne, ne is keressetek ellenpéldát… :) Egy igazi férfit ugyanis nem a külseje tesz ellenállhatatlanná. Oké, elismerem, fontos a vonzalom (hogyne lenne!!!), de az csak töredéke a zsigeri, megtagadhatatlan vágynak. Ahhoz ugyanis nem csak odalent, hanem bizony a fejetekben is izgalmat kell kelteni. A fent, és a lent aztán remélhetőleg a mellkasotok közepe táján, a szívetek környékén koncentrálódik majd… :)
A párkapcsolatok egyik (szerintem talán a legnagyobb) rákfenéje az, hogy titeket, öntudatos nőket agyban a legnehezebb lehengerelni. Mert komoly elvárásaitok vannak a férfiakkal szemben, ezeknek pedig az egyik alappillére a megbízhatóság. Bizalom híján ugyanis nincs felizgatott női elme, anélkül pedig szerintem nem alakulhat ki szerelem. Ha ez így van, akkor miért rajonganak a nők a skalpvadász, egyik napról a másikra élő, széptevő rosszfiúkért? Ez nagyjából hasonló kérdés, mint amikor ti azt vetitek fel, a pasasoknak miért imponálnak „a könnyen kapható kurvák”. Semmiben sem különbözik a válasz: a megszelídítés lehetősége kétség kívül csiklandozza az elmét. Ameddig csak játékos kihívást jelentenek a rosszfiúk, nincs baj, amint azonban úgy kezdtek irántuk gyengéd érzelmeket táplálni, hogy nekik eszük ágában sincsen az elköteleződés, a saját jól felfogott érdeketekben ébredjetek föl! Mert gyanúsan csak délibábot kergettek! Beleláttok a pasasokba valami olyasmit, ami csak a ti képzeletekben létezik, belőlük viszont hiányzik. Hasonló esetben, igencsak jellemző női lépésként, mikor már színültig telik várakozással az a bizonyos pohár, a fantáziált jellemvonások számonkérése következik. A fickók nem tudnak mást tenni, mint állni értetlenül, majd angolosan távozni.
Lehangoló voltam?! Azért ne szomorodjatok el, léteznek ugyanis „jófajta rosszfiúk”. Micsoda paradoxon! Milyenek a „jófajta rosszfiúk”? Éppen nektek valóak! :) Figyelnek rátok, szem előtt tartják az igényeiteket és megbízhatóak. Nőként kezelnek benneteket! A „rosszaság” ugyanis nem a nemtörődömségben, hanem a rendhagyóság izgalmában rejlik! És minden férfi rendhagyó a maga módján (szexuális fantáziákban, életfelfogásban, ízlésben, stb…), de ránézésre ez nem feltétlenül látszik, adnotok kell esélyt a kiteljesedésre! Ösztöni férfiúi jellemvonzás az udvarlás, a csábítás, és a lenyűgözésre való törekvés, ennek fakulása az illető elkényelmesedését jelzi, amiért ti is felelősek vagytok. Hagyjátok a férfiaknak, hogy megéljék a nemi szerepüket! Ha vonzódtok valakihez, azt ne nyilvánvalóan, legfeljebb női praktikákkal, a figyelmét felkeltve adjátok a tudtára! Akit noszogatnotok kell, soha nem fog rátok elementáris hatás gyakorolni, az ugyanis azt jelenti, hogy nem illetek össze. Higgyétek el, olyan férfi illik hozzátok, akinek sem a figyelméért, sem a hűségéért nem kell küzdenetek! Amikor mégis kiveszitek egy férfi kezéből az irányítás lehetőségét, jusson eszetekbe – tekintsük jóféle átoknak :) – a jó öreg Levente véleménye: a saját elmétek felizgatását, azzal együtt pedig a szerelem lehetőségét kockáztatjátok!
Zárszóként szeretnék még egy saját tapasztalatot megosztani veletek, melyet ti akár a férfiakra vonatkozóan is hasznosíthattok! Ne azt nézzétek, hogy egy adott ember mit mond nektek, hanem azt, hogyan cselekszik! A szavak ugyanis hazudhatnak, a vágy általi késztetés ellenben mindig őszinte.
Tetszett a bejegyzés? Akkor A tiltás gyönyöre című regényemet is szeretni fogod!
Az egykoron kicsapongó életű Liza és vőlegénye, a fényes politikai karrier előtt álló Sándor a kívülállók szemében tökéletes álompárnak tűnik, ám színlelt boldogságukat kínos titkok tartják egyben. Mikor a lány egy félreértés folytán találkozik egy sármos idegennel, aki darabokra töri a testi és érzelmi nélkülözés miatt már megrepedt álarcát, a botrány elkerülhetetlen. Vajon Liza képes kiköszörülni a csorbát, vagy az édesapja politikai hírnevével együtt a saját jövőjét is beszennyezi? Szentesy Igor vagy ahogy a barátai hívják, Szigor keresett reklámszakember, a kormányzó párt újonnan felfogadott propagandistája. Kreativitása, komolysága és keménysége előtt nem csak a politika zárt ajtói, de a női combok is sorban kitárulnak. Ritkán mosolyog, utálja az ellenkezést, de imádja heccelni a sorsot. Liza és Szigor őrült vágyaktól hajtva félelmetes játszmába kezd, de vajon melyikük a dörzsöltebb játékos ezen az erotikus sakktáblán? Mennyit érnek a titkok? Te képes lennél gyilkolni értük? Az Aranykönyv-díjas Lakatos Levente a Bomlás, a Szeress jobban!, és számos egyéb sikerkönyv szerzője eddig e-könyvben kiadott népszerű sorozata vadonatúj részekkel kiegészítve végre papírkötésben is a rajongók kezébe kerülhet. Figyelem, a politikai zsarolással, érzelmi játszmákkal és buja jelenetekkel fűszerezett történet néhol egészen szókimondó!
