Meglehetősen hosszú, nyolc állomásos dedikáló turnéval zártam az idei utazgatásaimat. Hamarosan összeszámolom, összesen hányszor találkozhattunk egymással, de biztos vagyok abban, hogy minden rekordot megdöntöttünk! :) Időközben pedig egy állandó útitársat is kaptam Tomo kutyám személyében! :) Arra gondoltam, hogy ebben a bejegyzésben összegzem, hogyan is zajlott a Red Lips dedikáló-turném, hiszen sztoriból akadt bőven… :) Egy általános megállapítás: azok, akik mindkét Szigor-részt olvasták, többségében A pillangók ébredését szerették jobban.
Győr
Az első állomás Győr városa – a Plazában található Libri – volt. Útközben sajnos az autópályán leszakadt az ég, minek következtében a vártnál lassabban sikerült célt érnem. Ráadásul Tomoról került, pánikol a kocsiban. Ez azért újdonság, mert addig zokszó nélkül autókázott. A probléma forrása, hogy a szentesi író-olvasó találkozóra tartva satuféket kellett nyomnom, Tomo pedig a kutyabiztonsági öv ellenére az ülés alá esett. Azóta fél a kocsiban, de már oldódik, lassan talán újra elnyerem a bizalmát.
Győrből tehát elkéstem, de remélem ez senkinek nem okozott komolyabb problémát. A dedikálás során sok ismerős arccal találkoztam, akiknek kifejezetten örültem! :) A késés miatt egyébként eléggé össze voltam zavarodva, mindent elhagytam, stb…
A szállásnál komoly hideg zuhany ért, hiába csengettem a lefoglalt apartmannál és hívtam a megadott számot, senki nem felelt. Aztán nagyjából negyed óra múltán végre sikerült beszélnem az illetékessel, számomra ugyan nem derült ki, pontosan mi történt, de azt hiszem elfelejtették, hogy érkezem… A kis közjáték ellenére a szállás kifejezetten tetszett.
Szombathely
A győri dedikálás másnapján Szombathelyre utaztam. Mivel a szállást dél környékén el kellett hagynom és az interneten nem igazán találtam kutyafuttatót Győrben, jóval az öt órára hirdetett dedikálás előtt érkeztem meg a Libribe. A boltosok nagyon kedvesek voltak, úgy tűnt, nem okoztunk számukra Tomoval komolyabb terhet. Sőt, az egyik eladó lány, aki fél a kutyáktól, a végére már Tomo pórázát szorongatta. :) Közben kiderült, a Fő téren álló boltban az enyém volt a második dedikálós esemény, boldog vagyok, amiért jól sikerült, a sor az utcán állt! Erről az egyik helyi portál is beszámolt, itt találjátok a cikket! A téren egyébként Wolf Kati koncert zajlott, szóval zenei aláfestést is kaptunk. Szerelem miért múúúúlsz? Szerelem miért fááááájsz?
Budapest
A szombathelyi dedikálást követően Tomoval hazautaztunk Budapestre, hiszen másnap az Aréna Plazába voltunk hivatalosak. A karácsonyi vásárlók autós forgalma miatt, szombat ellenére majdnem sikerült elkésnünk, de szerencsére ismerem a környék egérútjait… Ami a Libriben fogadott bennünket, minden várakozást felülmúlt. A boltban nyüzsögtek a Lakatos Levente olvasók, a sor három órásra duzzadt, a záróra utána fél órával fejeződött be a hat órakor kezdődő esemény. Nagyon szépen köszönöm, hogy a hosszú várakozási idő ellenére kitartottatok! Öröm volt látni, mennyire örültetek a Catrice rúzsoknak! :) A eseményen Inside my head Andi videót is készített, itt meg is nézhettek:
Debrecen
A turné második szakaszának első állomása Debrecen, pontosabban a Korzóban található Libri volt. A sűrű köddel – és Tomo pánikolásával – megküzdve sikerült időben helyszínre érnünk, ott először interjút adtam a helyi televíziónak, majd kezdetét vette a dedikálás. A sor itt is hatalmas volt, erről itt láthattok képeket! A hat órakor kezdődő dedikálást kilenckor sikerült befejezni, ami azt jelenti, hogy a boltosok egy teljes órát túlóráztak, ezt ezúttal is nagyon köszönöm nekik, hiszen csak így tudtam mindenki könyvét aláírni!
Az eseményt követően Debrecenben aludtam, az Airbnb-n keresztül foglaltam szállást, ami újabb kalandokkal járt. Egy családi ház mögött felépített kis lakásban szálltunk meg Tomoval. Habár az apartman nagyon szépen kialakított, több probléma is adódott, például a házigazda újra el akarta kérni a korábban már kifizetett összeget. Emellett kisállatbarát helyként hirdette magát, a kutyája viszont nem volt annyira elragadtatva, hogy egy másik állat érkezik a territóriumába… És a szállás adatlapján ugyan feltüntették az ingyenes vezeték nélkül internetet, kiderült, az még sincs… Annyira kellemetlen volt az egész, hogy hiába terveztem úgy, hogy kora délutánig maradunk, másnap reggel gyakorlatilag elmenekültünk a helyről.
Nyíregyháza
A nyíregyházi dedikálást megelőzően még volt némi dolgom Kisújszálláson (erről később videót is láthattok), szerencsére sikerült a délutánra időzített programot előrébb hozni, szóval nem kellett tétlenül malmoznunk Tomoval. A dedikálás előtt elfoglaltuk a szállásunkat, amely végre kielégítőnek bizonyult. Leszámítva azt, hogy kiderült, Tomo a takarítónőkkel nincsen kibékülve és a szobából ugatja őket, ha a folyosón motoszkálnak. Magyarázhattam neki, hogy nem csak mi lakunk a szállodában, őt ez nem túlságosan hatotta meg…
A Nyír Plazába hirdetett dedikálás izgalmasra sikeredett, rengeteg új olvasóval találkoztam és végre az érettebb korosztály is tiszteletét tette! Imádtam minden percét, ráadásul sikerült zárásra végeznünk! :) És köszönöm a csokikat! :)
Miskolc
A turné utolsó előtti napján Nyíregyházáról Miskolcra érkeztünk. Egy korábbi dedikálás alkalmával már megtapasztalhattam, hogy mennyire jó fejek a plázában található Libri eladói és most sem kellett csalódnom. A dedikálás kifejezetten jó hangulatban zajlott, az ismerősöknek és az új olvasóknak egyaránt örültem. Mindenkitől elnézést, akinek a korábbi dedikálásokról nem emlékeztem a nevére, de sajnos borzalmas a névmemóriám… :( Remélem, hogy azért mindenki jól érezte magát! :) A boltosoktól pedig Tomo nevében még egyszer elnézést a sok pukiért… :P
A miskolci dedikálás után hazautaztunk Budapestre, hiszen másnap, a turné zárónapján dupla dedikálás és egy forgatás várt ránk.
Szeged
A szegedi plazába hirdetett dedikálás előtt látogatóba mentem az egyik olvasómhoz, amiről hamarosan videót is láthattok. A nap számomra egyébként az előzőeknél lényegesen könnyebben – és jobb, szinte tavaszi időjárási viszonyok között – zajlott, ugyanis velem tartott a kiadó egyik munkatársa, Edi, aki sokat segített. Nem könnyű egy kutyával a kezedben táskákkal és egyéb kellékkel szlalomozni az emberek között…
A szegedi dedikálástól féltem egyébként a leginkább, hiszen ha ott másfél óránál hosszabb ideig tartott volna az esemény, elkések Kecskemétről. Útközben ráadásul láttam, hogy egy baleset miatt teljesen beállt az autópálya visszafelé vezető oldala… Teljesen volt bennem a pánik. Eközben senkinek nem akartam Szegeden azzal csalódást okozni, hogy siettetem. Amikor megláttam, hogy mekkora a megtisztelő sor, némiképp betojtam. Fogalmam sem volt, hogyan sikerült megoldni a helyzetet, de valami csoda folytán időben végeztünk. Köszönöm mindenkinek, aki eljött! Egy élmény volt találkozni veletek, az eseményről ide kattintva találhattok galériát! :)
Kecskemét
Szerencsére, mire Szegedről elindultunk az autópályás fennakadás is véget ért, problémamentesen értünk a turné utolsó, kecskeméti állomására. A Szabadság térnél álló Libri körül kicsit körözni kellett a parkoló helyért, de ilyen, amikor az ember a belvárosban akar autózni… A kecskeméti dedikáláson nagyon sok érdekes történettel találkoztam, volt például egy Romániából érkezett apuka, aki a lányának vitte ajándékba a dedikált könyvet és akadt egy lány, aki az előző nap elgázoltak… Csak kapkodtam a fejemet! :D Több ajándékot is kaptam, mindegyiket nagyon szépen köszönöm! Tomo pedig a sok simogatást és dicséretet köszöni! :) Örülök, hogy találkoztunk! :)
