Ilyen a tökéletes férfi? 5 tulajdonság, amiben szeretnék Szigorra hasonlítani!
Az író-olvasó találkozóim egyik leggyakoribb kérdése, hogy melyik szereplőimet mintáztam magamról. Tudom, a legtöbben valójában arra kíváncsiak, hogy mennyi van a saját személyiségemből Dr. Lengyel Dávidban vagy éppen Szigorban… :) Mindig elmondom, hogy a karaktereim többségébe nyilván gazdagon mértem a saját habitusomból, de Szigor esetében például olyan tulajdonságok is játszanak, amiket csak szeretnék magaménak tudni. Most, hogy írom a Szigor-trilógia záró kötetét, A hatalom szabályait, meglehetősen gyakran találkozom velük.
Milyen tulajdonságokkal rendelkezik egy “igazi férfi”? Erre többen biztosan elkezdik felsorolni, hogy őszinte, hűséges, figyelmes, stb… Oké, ez mind fontos, nagy részük esetemben is adott, de mindezeken felül van még legalább öt olyan tulajdonság, ami lényeges, mégsem oly’ gyakran emlegetettek. Ezeket nekem is ideje lenne elsajátítanom a sokak által álomférfiként emlegetett karakteremtől, Szigortól… :)
Megingathatatlan határozottság
Pontosabban a határozottságnál sokkal inkább hiányzik belőlem az eltántoríthatatlanság. Az, hogy – se a rossz, se a jóakarok – ne tudjanak letéríteni a magamnak kijelölt útról. Ehhez persze kellene valamiféle önhitt elvakultság, amit soha nem engedtem meg magamnak, mindig is igyekeztem több perspektívából ellenőrizve élni az életemet. Velem szemben Szigor gyakran eltántoríthatatlan, talán néha önfejű is…
Kizökkenthetetlen higgadtság
Elég könnyű engem felhúzni. Még a legapróbb hülyeségekkel is. Sőt, leggyakrabban éppen az apró hülyeségek idegesítenek fel legjobban, mert nem fér a fejembe, hogyan lehet valaki figyelmetlen/önző/lusta/elvakult/önsorsrontó/stb… Hozzám képest Igor a nyugodtság mintaképe. Hogyan csinálja? Nem azt nézi, hogy mit csinál, hanem azt, hogy ki csinálja… Ha valaki számára érdektelen, gond nélkül le tudja sz@rni. Tisztelem ezért… :D
Szótlanság
Szigor meglehetősen keveset beszél, a legszorítóbb szituációkban is van pofája mélyen hallgatni. Pontosabban: tudja, mikor kell hallgatni. Hozzá képest az én szám elég sokat jár, ezzel gyakran kellemetlen helyzetekbe sodrom magamat. Örömhír: ma már többet hallgatok, mint néhány éve tettem… :) Harmincon túl tudom már, hogy nem kell mindent kimondani, vagyis alaposan megválogatott szavakba kell csomagolni a gondolatainkat… Sokan azt gondolják, hogy az igazi férfi fennhangon hirdeti a véleményét, de szerintem ez hülyeség. Az igazi férfi arra törekszik, hogy jót mondjon jókor…
Áldozatkészség másokért
Szigor első blikkre egy önző szemétládának tűnhet, pedig korántsem az. Sőt, kifejezetten áldozatkész, ha a hozzá közelállóknak van rá szükségük. A megsegített környezete persze gyakran fejtörést okozó gondokkal “színesíti” az életét, ennek ellenére újra és újra rendelkezésükre áll. Hülye, amiért ezt csinálja? Nem hiszem, sőt, azt gondolom, hogy az áldozatkészség az, ami egy férfi személyiségében tényleges biztonságérzetet ígér.
Komoly lazaság
Azt hiszem, hogy az egyik legnagyobb hibám, hogy gyakran túlságosan komolyan veszek dolgokat (és embereket). Szigor meglehetősen jól szelektál és képes arra, hogy a legszörnyűbb fejleményeket is lazán, ezzel együtt pedig józanul kezeljen. Természetesen ez egy tipikusan regényes álompasikhoz illő tulajdonság, szóval nehéz a valóságra alkalmazni, de azért én törekszem rá… :)
És most ti jöttök! :) Kíváncsi vagyok, hogy szerintetek a felsoroltak közül melyik a legfontosabb tulajdonság, amit minden férfinak el kellene sajátítania Szigortól! Szavazzatok!
[totalpoll id=”1501″]
Tetszett a bejegyzés? Akkor A pillangók ébredése című regényemet is szeretni fogod!
Liza szinte összeroppan kényszer szülte kapcsolatának béklyói alatt. Az aranykalitka egyre szűkebb számára, a boldogság lehetőségétől is megfosztottan semmire sem vágyik jobban, mint hogy visszakapja szabadságát. Az összeomlás peremén egyensúlyozva egy botrányos éjszakát követően úgy dönt, hogy külföldre utazik. A kormánypárt új szóvivője, Szentesy Igor veszélyesen mélyre merül a politikai hazugságok feneketlen tengerében. A férfi, a válófélben lévő elnök jobbkezeként számtalan külföldi útra hivatalos, ami éppen kapóra jön a számára: idegen nők ágyában hajszolt élvezetekkel vesz elégtételt darabokra tört szívéért. A politikai érdekek által szétválasztott páros útjai egy görögországi este keresztezik egymást. A kettejük között fellángoló szenvedély újabb fájdalmat szít vagy ezúttal kegyelmet gyakorol felettük a sors? A kétszeres Aranykönyv-díjas Lakatos Levente hatalmas sikernek örvendő Szigor című regénytrilógiának második kötetében érdek és érzelem ismét összecsap. Arcpirító erotika és gyilkos hatalmi játszmák csipetnyi humorral megszórva lépj be Szigor világába!
