Izgalmas kis kütyüt próbál ki A hatalom szabályaiban Liza és Igor. A vibrációs tojás lényege, hogy a megfelelő helyre felhelyezve (igen, a hölgyeknek oda…) a férfi bármikor és bárhonnan, az okostelefonját használva örömöt okozhat a nőnek. Alább egy kis részlet a témában a könyvből… :) Egyébként, mint kiderült, az egyik legnagyobb, hasonló játékszereket gyártó cég Magyarországon, egy kis faluban készítteti a vibrációs tojásait. A készülésről íme egy kis videó… Alatta aztán a részlet! :)
Minden jog fenntartva. A regényrészlet sem egészében, sem részleteiben nem másolható és nem közölhető a szerző beleegyezése nélkül.
Liza
(részlet)
– Lehet, hogy meg sem érdemled az ajándékodat.
– Ajándék? – hümmög. – Nocsak. Miféle ajándékról van szó?
– Képzeld, el kellett ma kísérnem Évát egy testékszereshez – húzom mosolyra a számat. – Oda rakatott…
– Éva bevállalós nő – biccent elismeréssel.
Futólag ismerik egymást, egyszer egy közös hajóúton Éva csaknem romantikázáson kapott bennünket. A barátnőm a találkozás után hetekig agitált, hogy mutassam be neki a sötétben is jóképű ismerősömet, aztán szerencsére megfeledkezett Igorról. Még akkor sem jutott eszébe, amikor később újra látta a televízióban.
– És éppen a bevállalós viselkedése miatt kellett hazatámogatnom! – mondom a nevetéssel küzdve. – Alig tudott a saját lábán járni.
Széles terpeszben totyogva illusztrálom, milyen mókásan festett Éva a szalonból szabadulva. Elválásunk óta küldött néhány üzenetet: mindegyikben válogatott szitkok kíséretében a pokolra kívánja az ötletadó Barna Veronikát.
Grimaszaiból olvasva Igor mindent elkövet, mégis elneveti magát, majd miközben vigyorogva időzünk egymás tekintetében, és egyetlen gondolattá szövi az eddig elhangzottakat, elkerekedő szemmel kérdezi:
– És te is…?
– Én valami mással gazdagodtam – felelem egy kacsintás kíséretében.
Csillogó szemmel figyeli, ahogy az előszobába indulok, majd a jelöletlen fekete nejlonzacskóval visszatérek hozzá. Átnyújtom neki. Tekintetébe gyanakvás szökik, de bólogatással noszogatom, ezért kíváncsian átveszi a zacskót, és kiemeli belőle a dobozt.
– Ez meg micsoda? – pöffen fel belőle a kacaj.
– Vibrációs tojásnak hívják.
Olyan vadító pillantással néz fel rám, hogy beleremegek.
– Legalább olyan bizarr a neve, mint ahogyan kinéz – forgatja a dobozt. – Igyekszem megfejteni, mit is akarsz üzenni ezzel a… – A szája szélébe nyal, mielőtt folytatná. – Vibrációs tojással.
– Azt üzenem vele, hogy szeretek játszani – incselkedem. – És még azt üzenem vele, hogy olyankor is megkívánlak, amikor távol vagyunk egymástól.
Előhúzom a zsebemből a mobiltelefonomat. Évától idefelé a taxiban nem bírtam magammal, kíváncsiságból letöltöttem a játékszer irányításához szükséges programot. Igor felé fordítom a kijelzőt.
– Ez a kis szerkezet egy okostelefonnal összekapcsolva bárhol és bármikor beindítható – avatom a felnőtteknek fejlesztett játékszer rejtelmeibe. – Ezzel akkor is örömöt tudnál nekem szerezni, ha a Föld két ellentétes pontján lennénk.
– Eddig azt mondtad, hogy ajándékot kapok, most pedig kibököd, hogy soha többet nem akarsz velem találkozni? – duruzsolja, és a nyakamhoz hajol, hogy belecsókoljon.
– Inkább azt szeretném, hogy mindig bennem legyél – sóhajtom.
Az arcpirító vallomásom hatására mintha megállna az idő. Egyikünk sem moccan, kezdem azt hinni, hogy túllőttem a célon, és Igor sokkal inkább tart közönségesnek, mintsem izgatónak.
– Ezt most azonnal ki kell próbálnunk! – robban ki belőle.
Karjába kap.
Felsikoltok.
Ahogyan az ágyra huppanok, elejtem a telefont.
– Bontsd ki! – Igor visszaadja a dobozt, és már kúszik is lefelé. – Én addig téged csomagollak ki.
Tetszik a munkamegosztás. Míg Igor a nadrágommal babrál, én a magenta színű szilikon szerkezettel ismerkedem. A tojás már Vanília szalonjában is a kényelmesnél méretesebbnek tűnt, de most, kézbe fogva ijesztően vaskos.
– Kérem – tartja a markát Igor, miután a fehérneműmtől is megszabadított.
– Hát, nem is tudom… – vonakodom.
Igor két kezével széttárja a combjaimat, hogy fölém tornyosulhasson. A nadrágján keresztül is érezhető a lemeztelenített alsótestemnek feszülő férfiassága. Attól, hogy ő ruhában maradt, úgy érzem, uralkodik felettem, és ez a gondolat még tovább fűti a vágyamat. Egy pillanatra feldereng, miket is juttatott eszembe az ággyal szemközti festmény, és haloványan elmosolyodom: valójában én akarom Igort hatalmaskodónak látni – de kizárólag az ágyban. Ha ez perverzió, nos, én vállalom.
Igor szenvedélyesen lassú csókja minden épkézláb gondolatot kiver a fejemből. Hogy mindkét kezemmel átölelhessem a széles férfihátat, eleresztem a tojást.
Érezni akarom Igort.
Minél közelebb és minél intenzívebben akarom őt érezni.
– Akkor ezt most elkobozom – suttogja, és lecsap a tojásra.
– Szerintem ez nem az én… – zavaromban nagyot nyelek. – Méretem.
Alaposan szemrevételezi a szerkezetet, majd a csípőmnél fogva az ágy szélére von, ő a földre térdel.
– Bízz bennem, teszek arról, hogy minden zökkenőmentesen menjen! – vigyorog rám, a következő pillanatban pedig már az ágyékomat csókolja.
Fürge nyelve kontrollálatlan, hangos nyögést szakít fel belőlem. Jótett helyébe jót várj: mind a tíz ujjammal Igor hajába túrok, és a körmeimmel végigszántok a fejbőrén. Érzem, ahogy beleremeg, és nyelvével még mélyrehatóbban igyekszik előkészíteni a terepet az új kis játékunk előtt. Egyik pillanatban még tépem a haját, a következőben pedig már a lehető legközelebb szorítom magamhoz a fejét, közben előre-hátra ringatózó csípővel igyekszem átadni magamat az önfeledt örömöknek.
Igor egy adott ponton elérkezettnek látja az időt a felhelyezésre, ám mielőtt cselekedhetne, megragadom a csuklóját.
– Be kell kapcsolni!
– Tényleg – eszmél csillogó ajakkal.
Gyönyörű látvány, ahogy összekócolt hajjal és elmélyült arccal üzembe helyezi a tojást. Mély sóhajtással konstatálom, ahogy a játékszer gond nélkül belém siklik. Szokatlan, de egyáltalán nem rossz érzés.
– A telefonnal is össze kell párosítani – emlékeztetem, és elé lököm az ágyon pihenő telefont. – Én csak az applikációt töltöttem le hozzá.
Igor magához veszi a telefonomat, ide-oda koppint a kijelzőn, majd másfél perccel később a tojás váratlanul megmoccan bennem.
– Basszus! – nyögöm a testemen finoman végighullámzó élvezettől.
Igor alávaló vigyort villant rám, majd hosszan a kijelzőn tartja az ujját. A rezgés nem csak kitartóbb, hanem intenzívebb is, az ingerár ezúttal vadul zubog át a testemen.
Görcsösen markolom a lepedőt.
– Basszus! – ismétlem zihálva, miután a rezgés alábbhagy.
Igor tovább kísérletezik a játékkal, ezúttal a mutatóujja hegyével kopogtat a kijelzőn, aminek hatására a tojás apró, de gyors impulzusokkal ingerel. Lehunyt szemmel emelem az arcomat a plafonra, annyira szorítom a lepedőt, hogy az elválik a rögzítésről és összegyűrődik alattam.
Újabb nekifutásra Igor az eddigi tapasztalatait kombinálva gyorsan és erősen dolgozik az ujjával a kijelzőn. A csípőmet, mintha a testem többi részétől külön életre kelne, ide-oda forgatja és előre-hátra hintáztatja az élvezet. Eleresztem a lepedőt, és a matrac szélébe kapaszkodom. A kényelmetlennek várt tojás ezúttal éppen olyan ponton rezeg, amellyel máris az orgazmus határára emel, és…
Megcsörren a telefonom. A hívás félbeszakítja a rezgést. Igorra pillantok, ő felém fordítja a készüléket. Bóra hív. Ez a lány mesterien ráérez a legalkalmatlanabb pillanatokra.
– Nyomd ki, és halkítsd le! – hadarom. Remélem, ez a kis közjáték nem üldözi el az intimitást.
Igor elégedett vigyora láttán megkönnyebbülök.
– Szeretem ezt a játékot – biztosít. Mellém térdel az ágyra, és a többi ruhámtól is megszabadít. – Kiélhetem vele a kreativitásomat.
